Néhány gondolat a kompetencia alapú oktatásról

• Szövegértés szövegalkotás kompetencia terület fejlesztése

• Matematika kompetencia terület fejlesztése

• Idegen nyelvi kompetencia terület fejlesztése

• Média

• Integrált magyartanítás

• Tantárgytömbösítés

Miért van szükség új programok, módszerek bevezetésére az oktatásban?

A világban zajló gazdasági, technológiai és társadalmi változások próbára teszik az egyén alkalmazkodóképességét, ugyanakkor a közösségeket új szerepek vállalására késztetik. Az oktatási rendszerek számára is óriási kihívás, hogy feladatuk teljesítése során fokozott versenyhelyzetnek és változó munkaerő-piaci igényeknek kell megfelelniük. Nem folytatható az a több évtizedes gyakorlat, amikor a tanulási folyamat lezárul az iskolai tanulmányok befejezésével. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása. 2000-ben, az OECD kezdeményezésére 15 éves diákok körében végeztek  nemzetközi (PISA) felmérést az olvasás-szövegértés képességének vizsgálatára. Ezt 2003-ban a matematika, 2006-ban a természettudományi műveltség felmérése követte. A vizsgálatban 31 ország vett részt.

A vizsgálat nem az iskolai tudás felmérésére irányult, hanem azt célozta meg, hogy

- mennyire felkészültek a diákok a munkaerőpiac változó körülményeihez való alkalmazkodásra;

- mennyire felkészültek arra, hogy megállják helyüket a mindennapokban;

- mennyire készek új ismeretek befogadására.

A PISA felmérések szerény eredményeinek (17-25. helyek) hatására Magyarországon PISA sokkról kezdtek beszélni. A közepes teljesítmény hatására megkezdődtek azok a munkafolyamatok, melynek eredményeképpen az ország több, mint 300 oktatási intézményében tesztelték diákok és tanárok azt a programcsomagot, melyet az idei tanévtől a mi diákjaink is megismerhetnek.

Mit is jelent a kompetencia alapú oktatás?

A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek

összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A hangsúly tehát a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás elemi feltételei. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. A mai világban nem az a kérdés, hogy miként jut a gyermek információhoz, hiszen számos helyről érik ingerek. A fő probléma, hogy ezt a megnövekedett mennyiségű impulzust nem tudják összerendezni, értelmezni. A kompetencia alapú oktatás egyik fontos kérdése, hogy miként lehet a gyereket megtanítani erre. A kompetencia alapú oktatás lényege a gyereket felkészíteni arra, hogy önállóan tudjon tanulni. Ez azt jelenti, hogy önállóan tudjon fontossági sorrendet felállítani az információk közül, mi a lényeges és kevésbé lényeges. El tudja dönteni, hogy a lényegesek közül mit kell neki megtanulni, és miről kell csak tudnia, hogy hol találja meg a füzetében, a könyvében, az interneten, hol tudja ezt visszakeresni, és utána hogyan tudja ezeket az információkat összerendezni.

Iskolánkban bevezetésre került

szövegértés -szövegalkotás kompetencia terület fejlesztése /1.a/

• a kezdő olvasás- és írástanításban kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak.

• a tanulási motiváltság fenntartása érdekébe a korai tanulási kudarcok megelőzésére elvárja a tanuló fejlődésére figyelő, megnyújtott alapozás beépítését a tanulás folyamatába (pl. az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása előtt vagy az elemi szintű anyanyelvi ismeretek tudatosításának előkészítésekor).

• a tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja

• a program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezelésére: minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében;

• megelőzhető a lemorzsolódás.

• a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. A továbbhaladási feltételeket, a fejlesztés várható eredményeit ezért a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára szükséges meghatározni.

• a magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá.

matematika kompetencia terület fejlesztése /1.b/

• a tanulók bevonása a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása.

• A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg.

• A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.

Idegen nyelvi kompetencia terület fejlesztése /1.c/

• a tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, aki szükségletei kielégítésére az idegen nyelv alkalmazásával kapcsolatteremtő tevékenységeket hajt végre. Előtérbe kerülnek a tanuló- és tevékenység-központú módszerek, ami együtt jár a tanári és tanulói szerepek megváltozásával, valamint az osztálytermi nyelv bővülésével a tanulóközpontú szemlélet mellett a korszerű nyelvtanítási-nyelvtanulási eljárások másik sarkalatos eleme a feladat. A kommunikáció szerves része az olyan feladat, amelyben a résztvevők interakciót, produkciót vagy közvetítést végeznek, illetve ezek közül két vagy több elem kombinációját alkalmazzák. A kommunikatív cél elérése érdekében ezek a feladatok megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását és kifejezését.

• legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka. A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, amelynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. A különböző munkaformák mind hozzájárulnak az önálló tanulóvá neveléshez, ami az egész életen át tartó nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele.

• az életszerű helyzetekben idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet mint eszközt használja céljai elérésére. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és a további tanulásra is motiválóan hat.

média /8.c/

• a gyerekeknek magától értetődik, hogy televíziót néznek, rádiót hallgatnak, újságot olvasnak, moziba járnak internetet használnak vagyis fogyasztói a médiának. Ezen az órán lehetőségük van arra, hogy megismerjék azokat a hatásokat, amelyeket a média rájuk gyakorol. Értsék mindannak a rengeteg képnek és információnak az üzenetét, ami nap mint nap eláraszt bennünket,El tudják dönteni, hogy abból, amit látnak-hallanak mi az amire valóban figyelniük kell.

• a mozgókép azaz a mozi kedvenc témája ennek a korosztálynak. A film születése és a filmtörténet legfontosabb állomásainak áttekintése érdekes feladat

• a média műfajainak megismerése /újság sajátosságai, sajtóműfajok, rádiós és televíziós műsorok/szintén segíti az eligazodásukat mai felgyorsult világunkban

integrált magyar tanítás/8.a,8.b/

• az integráció elve azt jelenti, hogy a nyelvtan és a helyesírás tanítása a nyelvhasználatba van beágyazva. A szöveg mindig jelen van, mindig kell beszélni, a beszédet megérteni olvasni, írni.

• Nem az irodalom és a nyelvtanórák összekeveréséről van szó, hanem az egységes szemléletmódról Az olvasmányélmény tárgyalásakor is szükség van nyelvtani magyarázatokra.

• A gyerekeknek azt kell megérteniük, hogy nincsen sem szövegértés, sem fogalmazás, sem műveltség.

tantárgytömbösítés 7. évfolyamon /angol, német, fizika ,történelem/

• egy tanítási napon több egymást követő tanítási óra is felhasználásra kerülhet. Ez lehetővé teszi, hogy adott műveltségi terület ismeretanyaga összevonva, tömbösítve tanítható

• ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy a gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy műveltségterületre koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer,interaktív tábla támogatásával sajátítsanak el a tanulók  

Mi valamennyien hisszük, hogy amit elkezdtünk, amibe belevágtunk, az nem könnyű feladat. Természetesen sok-sok gond és probléma fog felvetődni az út folyamán, de ha magunkba nézünk, akkor rájövünk, a régi módon nem megy tovább. Márpedig egy ilyen feladattal csak akkor tudunk megbirkózni, ha őszinték vagyunk önmagunkkal és egymással. És még valami, ami talán közhely, de nagyon igaz: Egységben az erő! Gyerekek-szülők-pedagógusok összefogása, közös munkálkodására van szükség, mert EGYEDÜL NEM MEGY!